Minulómanuló

Ez a blog Jolicicáról, a befogadott teknőctarka kislány cicáról és hozzá való alkalmazkodásunkról szól

Friss topikok

  • Simone Lewis: @Veress Márta: Elvileg 2 hét és elhozzuk, fogok jelentkezni. Több színkombináció van: fekete, fehé... (2014.05.23. 12:20) Már csak 1 hónap ésésésésés....
  • Simone Lewis: @Veress Márta: Nemsokára írok újra, biztos lesznek új kalandok a kutya miatt :) (2014.05.05. 14:08) Jolicica jelentkezik
  • Simone Lewis: @Veress Márta: :) Jelentem, megszületett a bejegyzés, posztoltam! (2014.04.30. 12:15) Olvassa ezt még valaki egyáltalán?
  • Simone Lewis: @Nefernefernefer: Juj, köszönjük :) Viszont kívánom blogotírninemakaróNefernefernefernek és Wilson... (2013.01.07. 17:16) Itt van az ősz
  • Nefernefernefer: @Simone Lewis: Tökjogos, valóban. 1. tök béna vagyok mindenhez, ami nem egyszerű felhasználói csel... (2012.08.16. 14:23) Catwalk

2011.03.17. 18:24 Simone Lewis

Újra együtt a nagy csapat

Régen jelentkeztem. Tünk. De nem az én hibám! Írtam bejegyzést, csak a technika ördöge közbeszólt. Ezen felhúztam magam, összevesztem vele és otthagytam duzzogva. Piha.

Joli köszöni, él és virul. Sőt! Gulo soknapos máshollét után pár napra hazajött. VÉGRE! Elég nehezen bírom Jolánnal. Ez annyit, de annyit nyekereg, hogy nem hiszem el! Amikor már csak zörren a kulcs a zárban, már ott sertepertél az ajtó mögött, a cipőmet alig tudom levenni, mert ott csalinkázik a bokám körül. Esélyt nem ad egy kézmosásra. Először azt gondoltam, hogy ennyire éhes, de evés után ugyanúgy folytatja mindig és nyomja a szöveget (nem hiszem, hogy desszertet kér). Majd nagy nyekkenésekkel elvágja magát és csak néz. De hogy! Az a vádló tekintet!
Reggel már sokszor hamarabb kelek 20 perccel (ami nálam igen nagy szó, tekintve, hogy minimum 6-7-szer szundiztatom az ébresztőt, hogy fél 8-kor kikászálódjak). Csakis miatta, hogy miután ő megreggelizett, vécézett, összepakoltam- és takarítottam utána, majd én is megmosakodtam és megfőztem a kávémát, naszóval hogy legyen egy 20 perces reggeli dörmögés, dürrögés. A hálátlanja ezután menetrendszerűen bemegy ruhásszekrénybe, és úgy kell kikönyörögnöm onnan(=meg kell zsarolnom egy kis szárazzal). Este is úgy kell kirimánkodni (
=meg kell zsarolnom egy kis szárazzal) az ágy alól. DE! Ezen a téren már rafkós lett - hiába rázogatom a dobozt, most már nem jön ki egyből. Ott gubbaszt. Olyan jó 5-10 perc után kijön, mikor azt hiszi, hogy már nem figyelek. A hülyéje. És finoman rácsukom az ajtót, egy jójcakáttal kísérve. Meg némi lelkiismeret furdalással, hogy szegénnyel megint alig foglalkoztam...

De a lelkiismereti problémák hamar elillannak. Csak hogy negatívumot is írjak, ismét bizonyosságomat leltem affelől, hogy Joli igenis tudatosan rombol. Aznap mikor Gulo elutazott, összetörte a kedvenc állólámpámat. De úgy jó alaposan, 35 percig az üvegszilánkokat szedegettem a szőnyegből, ami őt persze marhára lekötötte. (párszor hallottam röhögni is, esküszöm!) Összetört egy kaspót is, leverte a szekrény tetejéről, de ezt már meg sem említem. Mindenesetre úgy néz ki, már a szekrény teteje sincs biztonságban tőle.
 
De hol is kezdtem?... Ja, hogy Gulo hazajött. Volt ám bandázás! Fel- és alá rohangálás, szőnyeggyűrés, asztalra ugrálás, asztalról leesés! Csak úgy szállt a macskaszőr a tavaszi napsütésben, "öröm" volt nézni! A keddi szép időben március 15 örömére Joli is kivonult az erkélyre, boldogan hempergett meg a koszban. Természetesen meredten néztem minden mozdulatát, nehogy a korlátra ugorjon elszavalni a 12 pontot, de kivételesen lent maradt és nézte ahogy Gulo napszemüvegben fröccsözött az asztalnál (hiába no, tudunk élni).

Sajnos Gulo azóta ismét elutazott, most 1,5 hónapig nem lesz itthon. Mondtam neki, hogy elviheti Jolit, de kinevetett. Pedig nem vicceltem. (Valószínűleg ismét eszembe jutott a lámpa). Hogy fogja ezt kibírni Joli. És én??
 
Ja és még valami! Látogtók voltak nálunk és először látták Jolit és megkérdezték vemhes-e. Azt hiszem, diétára kell fognom. Előre félek a bosszútól.
 
Nem csoda, egy ilyen sötét, félelmetes, egy-szál-fehér-bajszos cicától lehet is!!
 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jolimoli.blog.hu/api/trackback/id/tr932747999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mickie · http://cicufer.blog.hu 2011.03.19. 10:07:06

Nahát, akkor ismét apátlanul? :( Nem túl kegyes hozzátok a párod beosztása. (Mi egyelőre megúsztuk az újjabb kiküldetést.)
Épp említeni akartam én is a párhuzamokat kedvenceink életében. Ez a poszt csak még inkább megerősített, hogy vannak. Hazaérkezéskor a bejutás akadályozása, kézmosás nélkül nemsimogatlakbenneteket (ez fontos!) - utána meg már nem engedik, persze; reggel korábban kelés a háztáji macskateendők miatt; jó időben erkélyezés szigorú gazditekintetekkel kísérve... :)
Jól emlékszem, ez az a fehér bajusz, ami legalább egyszer már kipottyant? A fotó nagyon érzékletesen ábrázolja Rambo(ló) Jolit, igazán jól sikerült!
Kitartást Neked és gyakori videotelefonokat!

Simone Lewis · http://uccuneki.blog.hu/ 2011.03.21. 10:34:21

@mickie: Igen, én is írtam Nektek, h van párhuzam! :)
A fehér bajusz az, többször kipottyant és hol az egyik, hol a másik oldalon újranő :)

mickie · http://cicufer.blog.hu 2011.03.21. 19:01:51

@Simone Lewis - jolimoli.blog.hu/: Igen-igen, ezt szántam válaszul arra a kommentre. :)
Hm, akkor ez a fehér egy "búvóbajusz" lesz.
süti beállítások módosítása