Minulómanuló

Ez a blog Jolicicáról, a befogadott teknőctarka kislány cicáról és hozzá való alkalmazkodásunkról szól

Friss topikok

  • Simone Lewis: @Veress Márta: Elvileg 2 hét és elhozzuk, fogok jelentkezni. Több színkombináció van: fekete, fehé... (2014.05.23. 12:20) Már csak 1 hónap ésésésésés....
  • Simone Lewis: @Veress Márta: Nemsokára írok újra, biztos lesznek új kalandok a kutya miatt :) (2014.05.05. 14:08) Jolicica jelentkezik
  • Simone Lewis: @Veress Márta: :) Jelentem, megszületett a bejegyzés, posztoltam! (2014.04.30. 12:15) Olvassa ezt még valaki egyáltalán?
  • Simone Lewis: @Nefernefernefer: Juj, köszönjük :) Viszont kívánom blogotírninemakaróNefernefernefernek és Wilson... (2013.01.07. 17:16) Itt van az ősz
  • Nefernefernefer: @Simone Lewis: Tökjogos, valóban. 1. tök béna vagyok mindenhez, ami nem egyszerű felhasználói csel... (2012.08.16. 14:23) Catwalk

2011.05.13. 16:39 Simone Lewis

Antiszoci Joli

Címkék: micu joli mimi

Nagyon régen jelentkeztem már, sűrű időszakom volt, nem tudtam írni. Joli cica él és virul, köszöni az érdeklődést, csak engedjük ki az erkélyre.
 

De menjünk csak szépen sorba. Gulo még mindig idegenben volt és sűrűn hazajártam vidékre a szülői házba, hétköznap is, többször csak Joli miatt jöttem "fel" a városba. Miután épp elég benzint elpöfögtem már, jött az ötlet, hogy egyszerűbb lenne, ha bedobozolnám Jolit és vinném őt is a hétvégére. Kicsit tartottam az ötlettől, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy Joli minden, csak nem barátságos. Félelmeim beigazolódtak.

Pénteken este hazaértem macskástól, Jolit kiengedtem, egyből hátracsapott füllel indult a hasonkúszva szaglászás, szerintem teljesen kikészült a sok macskaszagtól.
Nálunk otthon kasztrendszer van a macskák birodalmában. Micu és Mimi, a két radiátorkirálynő thai cica az 1. kaszt, full extrás kiszolgálásban van részük 27/4. Manó és Cirmuja (egy cirmos és egy "whiskas-cirmos") a 2. kaszt - ők az alagsor királynői, vagyis királya és királynője, de sokszor beosonnak az 1. kaszt területére is, vagyis a lakásba. A kinti szedett-vedett banda a 3. kaszt. Nevük és számuk állandóan változik, a kiosztott étellel arányosan. Ők is beosonnak sokszor, de náluk erős retorzió van alkalmazva, így csak ritkábban jutnak be a lakásba. Nos, ennek a macskacsapatnak a szagállományát próbálta Joli feltérképezni. A kezdeti feszültséget oldotta némi vacsora, de hamarosan gyülekeztek a sötét felhők (=Micu és Mimi). A két thai próbált barátkozni, érdeklődni, de Joli nem vette a lapot. Fújtatott, farkatborzolt, tarajosra borzolta szőrét a hátán. Úgyhogy kénytelenek voltunk szétválasztani a két társaságot. Joli maradt a földszinten, a helyiek meg az emeleten. Az ajtót nyitva hagytuk azért, mert különben Joli szétkaparta volna.

Mikor mentem le este, az alábbi kép tárult a szemem elé. Sajnos mobillal készült a kép, de tisztán kivehető, hogyan figyelik Jolit (szobában bent, ajtó mögött) a kis házőrzők (amúgy amikor ezt észrevettem Jolinak még látszott a parkettán a batman alakú árnyéka, de mire fényképeztem, még beljebb húzódott).


 

Éjszaka először lent hagytam az almot Jolistól, de kaparta az ajtót. Aztán fogtam az almot meg a macskát, felcipeltem őket a kisszobába (vagyis az én ex-szobámba), de ott is kapart. Végük kiengedtem és a két otthoni volt egy ajtóval elválasztva tőle. Joli persze egész éjszaka kóborolt a lakásban, hol rajtam aludt, hogy csak rámugrott, hogy jelezze, hogy még megvan.

Reggel amikor lementem, édesdeden aludt a fotelban, betakargatva pléddel (tőlem ezt soha nem tűri el!) és anyuék azt mondták nincs is baj ezzel a cicával, milyen kis aranyos.
Aham.
Amikor a Mimi a nyitott ablak melleti radiátoron sziesztázott, a Joli odaosont és felugrott és kitört az égiháború. Keresztülvágtázás a szobán, nem kímélve senkit és semmit, hatalmas fújtatással kirohanás és leborulás a lépcsőn. Ugyanis (!) Joli nem tud lépcsőzni! Erre most jöttem rá. Nálam nincs lépcső, ellenben otthon jó sok és még meredek is. Szegénykém oldalazva kacsázva ment fel és le, felfele többször megfejelve a következő lépcsőfokot is...És amikor az attak után le akart rohanni, az nem jött össze, egy hatalmas legurulás lett belőle.

Ott eldöntöttem, hogy én nem leszek macskaőr a hétvége további részében, bedobozoltam és visszapöfögtem vele székes fővárosunkba és megkértem Gulo anyuját, hogy vállalja be 2 napra. Szerencsére nem volt gond és oda tudtam vinni ezt a kis hülyét. Ott már volt többször. Valamennyire ismeri a terepet, de a betolakodót itt sem tűrte :) (A piros sarokban jobbra Joli, vele átellenben, a kék sarokban balra vendégcica)

 
 

Otthon pedig, ahogy elvonult az idegen, ismét kisimultak az idegek és lehetett nyugodtan aludni.

Folyt. köv. hamarosan!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jolimoli.blog.hu/api/trackback/id/tr942901182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mickie · http://cicufer.blog.hu 2011.05.14. 12:30:15

Tényleg régen hallottunk rólatok, de most végre...! :) Az olvasottak alapján Joli nem unatkozott mostanában, sőt! Szegénykém, biztos nem is értette, mi ez a sok változás hirtelen. Meddig tart még az apamentes időszak?
A batmanes-árnyékos kép (is) igazán jól elkapott pillanat és annyira tipikusan macskás! Rosszallóan kémleljük "a betolakodót". :)
Szépségesek az "otthoni" cicák is!

Simone Lewis · http://uccuneki.blog.hu/ 2011.05.16. 17:26:38

@mickie: Apa most épp itthon, de pár hét múlva jön egy laza fél éves kiküldetés...előre félek, mit kezdek addig a kisasszonnyal!
Az otthoniak meg, igen, főleg Micuka, maga a megtestesült szépség, elegancia. :)
süti beállítások módosítása