Nem tudom, más macskáknál hogy van ez, de Joli határozottan kedveli az erőszaknak bizonyos formáit. És itt nem a vadászatra gondolok, hanem az önmagáért való harcra, a játékos küzdelemre, vagy nevezhetjük egyszerűen kegyetlenkedésnek is.
Becserkészés jobbról
Lehetséges, hogy ez neveltetés kérdése, meg biztos sokat számít az is, hogy egyke cica. Mindenesetre amikor befogadtuk kb fél éves korában a kezdeti bágyadtság után játszótársat keresett. Én pedig féltvén egészséges fejlődését, amikor csak tehettem leálltam vele bunyózni. Szó szerint a véremet adtam azért, hogy ne legyen belőle egy befelé forduló, lelkileg zakkant depitartály.
Becserkészés balról
Jelenleg megoszlanak a vélemények arról, hogy Joli aggresszivitása normális-e, avagy ez már beteges, habzó szájú eszelősökre jellemő szadizmus. Szerintem a normálishoz azért közelebb áll.
Joli a mai napig háromféle harcmodort sajátított el. Nevezhetjük ezeket stratégiáknak is, cicaésszel mérve mindenképp napoleoni magasságokat ért el, az biztos. Fél éve még nem volt ilyen kifinomult stratéga. De mindegy, lássuk a három harmodort.
Frontális támadás, oldalazva, puposítással
1. Odüsszeusz
Mikor esténként a kanapén heverészünk, Joli odakucorodik mellénk, és simogatásra kínálja föl magát. (Ez a faló.) Mi nem is sejtjük, hogy ebből mészárlás lesz. (Mi vagyunk a trójaiak.) Egyébként nagyon sokszor tényleg váratlanul ér minket a támadás. Már dorombol mikor bénító harapás szorítja valamelyik izületünket. (Kiugrik Odüsszeusz a falóból.) Mert Joli jó ragadozóhoz illően ilyen esetekben csakis könyökre, bokára, térdre megy. Mi meg csak visítunk, ha egyáltalán jön ki hang a torkunkon.
Alkarra támad
2. Kalandozó
Miként honfoglaló őseink, megtámadja a páncélos, lassú ellenséget (engem), majd megfutamodást színlel, és egy alkalmas helyen gyilkos ellentámadást indít. A támadásban nincs is semmi furfang, viszont az ellentámadás, az már igen. Becsalogat a hálószobába, ahol elbújik. Sose találnám ki, hogy az ágy alá bújt, ezért teljesen váratlanul ér ahogy a bokámra veti magát tíz karommal és még négy hegyes foggal. Ez rendkívűl fájdalmas, ilyenkor kedvem lenne egy kürttel fejbekólintani.
Figyeljük meg az óvatosan visszahúzott karmokat
3. Vadászat nagymacska módra
Ezt a fajta harcmodort mutatják be a képek. Kezdődik a becserkészéssel, Joli szeme a zsákmányra szegeződik, kivárja a megfelelő pillanatot, majd, ... majd észreveszi hogy ő nem oroszlán, és a zsákmány sem egy bicebóca antilop bébi. Ezért a lehető legnagyobb felületet mutatva megfélemlíti áldozatát. Ránézés, rákiabálás hatására elszalad. A bátor. De visszajön és nem hagyja eliszkolni zsákmányát. Harmadszorra, negyedszerre már nem fut, hanem támad. Harap, karmol, szorít. Nincs menekvés.
Mint egy ororszlán (hátsó láb, csuklótájékon, megvan?)