Régen jelentkeztem. Tünk. De nem az én hibám! Írtam bejegyzést, csak a technika ördöge közbeszólt. Ezen felhúztam magam, összevesztem vele és otthagytam duzzogva. Piha.
Joli köszöni, él és virul. Sőt! Gulo soknapos máshollét után pár napra hazajött. VÉGRE! Elég nehezen bírom Jolánnal. Ez annyit, de annyit nyekereg, hogy nem hiszem el! Amikor már csak zörren a kulcs a zárban, már ott sertepertél az ajtó mögött, a cipőmet alig tudom levenni, mert ott csalinkázik a bokám körül. Esélyt nem ad egy kézmosásra. Először azt gondoltam, hogy ennyire éhes, de evés után ugyanúgy folytatja mindig és nyomja a szöveget (nem hiszem, hogy desszertet kér). Majd nagy nyekkenésekkel elvágja magát és csak néz. De hogy! Az a vádló tekintet!
Reggel már sokszor hamarabb kelek 20 perccel (ami nálam igen nagy szó, tekintve, hogy minimum 6-7-szer szundiztatom az ébresztőt, hogy fél 8-kor kikászálódjak). Csakis miatta, hogy miután ő megreggelizett, vécézett, összepakoltam- és takarítottam utána, majd én is megmosakodtam és megfőztem a kávémát, naszóval hogy legyen egy 20 perces reggeli dörmögés, dürrögés. A hálátlanja ezután menetrendszerűen bemegy ruhásszekrénybe, és úgy kell kikönyörögnöm onnan(=meg kell zsarolnom egy kis szárazzal). Este is úgy kell kirimánkodni (=meg kell zsarolnom egy kis szárazzal) az ágy alól. DE! Ezen a téren már rafkós lett - hiába rázogatom a dobozt, most már nem jön ki egyből. Ott gubbaszt. Olyan jó 5-10 perc után kijön, mikor azt hiszi, hogy már nem figyelek. A hülyéje. És finoman rácsukom az ajtót, egy jójcakáttal kísérve. Meg némi lelkiismeret furdalással, hogy szegénnyel megint alig foglalkoztam...
Reggel már sokszor hamarabb kelek 20 perccel (ami nálam igen nagy szó, tekintve, hogy minimum 6-7-szer szundiztatom az ébresztőt, hogy fél 8-kor kikászálódjak). Csakis miatta, hogy miután ő megreggelizett, vécézett, összepakoltam- és takarítottam utána, majd én is megmosakodtam és megfőztem a kávémát, naszóval hogy legyen egy 20 perces reggeli dörmögés, dürrögés. A hálátlanja ezután menetrendszerűen bemegy ruhásszekrénybe, és úgy kell kikönyörögnöm onnan(=meg kell zsarolnom egy kis szárazzal). Este is úgy kell kirimánkodni (=meg kell zsarolnom egy kis szárazzal) az ágy alól. DE! Ezen a téren már rafkós lett - hiába rázogatom a dobozt, most már nem jön ki egyből. Ott gubbaszt. Olyan jó 5-10 perc után kijön, mikor azt hiszi, hogy már nem figyelek. A hülyéje. És finoman rácsukom az ajtót, egy jójcakáttal kísérve. Meg némi lelkiismeret furdalással, hogy szegénnyel megint alig foglalkoztam...
De a lelkiismereti problémák hamar elillannak. Csak hogy negatívumot is írjak, ismét bizonyosságomat leltem affelől, hogy Joli igenis tudatosan rombol. Aznap mikor Gulo elutazott, összetörte a kedvenc állólámpámat. De úgy jó alaposan, 35 percig az üvegszilánkokat szedegettem a szőnyegből, ami őt persze marhára lekötötte. (párszor hallottam röhögni is, esküszöm!) Összetört egy kaspót is, leverte a szekrény tetejéről, de ezt már meg sem említem. Mindenesetre úgy néz ki, már a szekrény teteje sincs biztonságban tőle.
De hol is kezdtem?... Ja, hogy Gulo hazajött. Volt ám bandázás! Fel- és alá rohangálás, szőnyeggyűrés, asztalra ugrálás, asztalról leesés! Csak úgy szállt a macskaszőr a tavaszi napsütésben, "öröm" volt nézni! A keddi szép időben március 15 örömére Joli is kivonult az erkélyre, boldogan hempergett meg a koszban. Természetesen meredten néztem minden mozdulatát, nehogy a korlátra ugorjon elszavalni a 12 pontot, de kivételesen lent maradt és nézte ahogy Gulo napszemüvegben fröccsözött az asztalnál (hiába no, tudunk élni).
Sajnos Gulo azóta ismét elutazott, most 1,5 hónapig nem lesz itthon. Mondtam neki, hogy elviheti Jolit, de kinevetett. Pedig nem vicceltem. (Valószínűleg ismét eszembe jutott a lámpa). Hogy fogja ezt kibírni Joli. És én??
Sajnos Gulo azóta ismét elutazott, most 1,5 hónapig nem lesz itthon. Mondtam neki, hogy elviheti Jolit, de kinevetett. Pedig nem vicceltem. (Valószínűleg ismét eszembe jutott a lámpa). Hogy fogja ezt kibírni Joli. És én??
Ja és még valami! Látogtók voltak nálunk és először látták Jolit és megkérdezték vemhes-e. Azt hiszem, diétára kell fognom. Előre félek a bosszútól.
Nem csoda, egy ilyen sötét, félelmetes, egy-szál-fehér-bajszos cicától lehet is!!